Érettségi

« előző oldal

következő oldal »

Érettségi szervezése, vizsgafajták

1. Azt szeretnénk kérdezni, hogy ha az igazgató (és a helyettes is) történelem szakos, a történelem írásbeli napján ellenőrizheti-e a vizsgázók termeit?

Természetesen az igazgató, illetve megbízott helyettese ellenőrizheti akár saját szakja írásbeli vizsgáit is.

2. Egy olyan kérdésem lenne, ha valaki jelentkezett idén kiegészítő érettségire (tehát már megvan a vizsgája, és olyan tárgyból szeretne idén érettségizni, amiből még nem tett eredményes vizsgát) és nem megy el, az milyen következményeket von maga után?

Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázót gyakorlatilag semmilyen hátrány nem éri, ha nem jelenik meg az érettségi vizsgán. A leírt esetben a vizsgabizottság megállapítja a mulasztás tényét, azt, hogy az felróható, vagy fel nem róható okból történt, s ennek megfelelően határozatot hoz a további vizsgalehetőségekről. A következő vizsgaidőszakban a vizsgázó természetesen újra jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. A befizetett vizsgadíjat a jelentkező mindenképpen elveszti.

3. Csak azt szeretném kérdezni, hogy a választott vizsgatárgy (érettségin) bármi lehet, vagy csak olyan, amit több éven keresztül tanultam. (Kémiát például 1 évig tanultam.) Érettségizhetek belőle?

A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló esetén választott vizsgatárgy az lehet, amelynek az iskola által a helyi tantervben a teljes tanulmányi időre meghatározott követelményeit a tanuló teljesítette, s azt az iskolai bizonyítványba beírt osztályzatai dokumentálják. (A kétszintű érettségi bevezetése óta az érettségi vizsgára történő jelentkezés feltételeként nincs központilag meghatározva a kötelező óraszám, az óraszámot a középiskola helyi tantervében kell meghatározni.) Ha tehát a kémia tanulását az iskola követelményei szerint befejezte, érettségizhet belőle. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó bármely érettségi vizsgatárgyból vizsgázhat, ebben az esetben már nincs tanulmányi követelménye az érettségi vizsgának.

4. A vizsganap kezdetekor eddig az igazgató a gimnázium dísztermében tartotta meg ismertetését a vizsgaszabályokról, ezt a jövőben is meg lehet-e tenni vagy külön-külön csoportonként kell elismételni tantermenként?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdés szerint a tájékoztatást vizsgatermenként kell megtartani.

5. Tényleg az iskola igazgatójának február 28-ig az érettségiztető tanároknak be kellett mutatniuk a kidolgozott érettségi tételeket?

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. OM rendelet értelmében az iskolának legkésőbb 60 nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt kell nyilvánosságra hozniuk a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat.

6. Arra szeretnék választ kapni, ha egy tanuló a 12. évfolyam végén megbukik irodalom tantárgyból, a magyaron kívül a többi tárgyból tehet-e érettségi vizsgát. Ezenkívül, ha nem érettségi vizsgatárgyból bukik ugyanígy év végén, akkor azért érettségizhet-e?

Mindkét esetben tehet a tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát, vizsgái előrehozott vizsgáknak minősülnek, érettségi bizonyítványt azonban nem kaphat, erre abban a vizsgaidőszakban kerülhet sor, amikorra valamennyi tanult tantárgy tanulmányi követelményét teljesíti, azaz a 12. évfolyam befejezéséről a bizonyítványt bemutatja. A vizsgázónak az előrehozott vizsga letételét az igazgatótól kérelmeznie kell.

7. A középszintű matematika érettségivel kapcsolatosan kérdezném, hogy az írásbeli vizsgán a 25%-ot az A és B részből kell összeszedni?

A matematika érettségi vizsga középszinten csak írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga eredményének meghatározása során a két feladatlapot együttesen kell értékelni. Ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye nem érte el – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – a 12 százalékot, a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. Ha az írásbelin elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet. Ebben az esetben a matematika szóbeli vizsgát az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben meghatározott módon lehet letenni. Fontos, hogy abban az esetben, ha a középszintű matematika vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

8. Érettségiztethet-e olyan tanár, akinek főiskolai diplomája van? Ha nemleges a válasz, miért nem?

A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot tanárok képesítési követelményeit évek óta világos jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a következők:

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.

A képesítési problémák (az egyetemi végzettség hiánya) nem csak az érettségin jelentenek gondot, hanem a tanítás során is megállapítható ilyen esetben a jogszerűtlen foglalkoztatás..

9. Érdeklődni szeretnék, hogy a magyar emelt szintű szóbeli témakörök hol és mikor kerülnek nyilvánosságra!

Az egyes vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg. A nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különbözőek. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabály, közlemények). A vizsgaleírás az írásbeli és szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat is ismerteti mindkét szinten. Az egyes vizsgatárgyak emelt szintű érettségi vizsgái esetében a nyilvánosságra hozható információk az OH honlapján legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt találhatók meg.

10. Testnevelésből rendkívül tehetséges tanuló testnevelésből érettségizni szeretne. Mivel a tanuló sérülékeny, fél attól, hogy az érettségiig bekövetkező esetleges sérülése miatt mégsem tud testnevelésből érettségizni. Hogy érettségi bizonyítványt kapjon a négy kötelező tárgy mellé a testnevelés mellett - biztonságból - még egy választható tantárgyra is jelentkezni kíván. Ha a tanuló nem sérül meg és testnevelésből leérettségizik, kell-e még a biztonságból választott tantárgyból is érettségiznie? Ha kell és ebből a tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, de az 5 tárgyból sikeres volt az érettségije, kiállítható-e számára az érettségi bizonyítvány?

Amiből a vizsgázó jelentkezett vizsgára, abból vizsgáznia is kell.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

Tehát, ha a vizsgázó több választott vizsgatárgyból is jelentkezik érettségi vizsgára, és az egyikből legalább elégséges osztályzatot szerez, megkapja az érettségi bizonyítványt, annak ellenére, hogy a többi választott vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Ezekből a vizsgatárgyakból nem kell javító érettségi vizsgát tennie, és ezek az eredmények nem kerülnek be az érettségi bizonyítványba. Viszont legalább elégséges osztályzat esetén az érettségi vizsgán megszerzett minden osztályzat bekerül az érettségi bizonyítványba.

A testnevelés vizsgatárgy esetében nem kell a vizsgázónak biztonságból egy másik vizsgatárgyat is választania az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, ugyanis az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdése alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal és a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben azonban a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.

11. A tanuló jelentkezik a 4 kötelező és 2 választható tantárgyból középszintű érettségire. A kötelező tantárgyakból, valamint az egyik választott tantárgyból (összesen 5 tárgyból) sikerül a vizsgája. Kap-e érettségi bizonyítványt?

Igen. Az elégtelen érettségi vizsgák eredménye nem kerül be az érettségi vizsgabizonyítványba. Ha a tanuló teljesítette az érettségi követelményeket, azaz a 4 kötelező és egy szabadon választott vizsgatárgyból az előírásoknak megfelelő, eredményes érettségi vizsgát tett, akkor érettségi bizonyítványt kap.

12. Akik a felnőttképzésben levelező tagozaton szerzik meg az érettségit, azoknak is ugyanazt kell megírniuk, mint a nappalisoknak? Velük együtt írják az írásbelit vagy más időpontban?

A kétszintű érettségi vizsga során az érettségi vizsga írásbeli vizsgarészén minden vizsgázónak (függetlenül attól, milyen képzésben vesz részt), ugyanazt a vizsgadolgozatot ugyanabban az időpontban kell megírnia.

13. Iskolám egy szakközépiskola, ahol érettségi utáni szakképzés is folyik, tanulói jogviszonnyal. Az érettségi szempontjából is tanulói jogviszony ez? Azaz a korábban érettségizett, jelenleg szakképző évfolyamra járó tanulónk jelentkezhet-e pl. magyarból középszintű érettségi vizsgára az osztályzata javítása érdekében?

A vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgaidőszaktól megváltoztak.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.

Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie.

14. Amennyiben a kötelezően választott vizsgatárgyak mellett valaki szabadon választott tárgyakból is vizsgázik, mi kerül be a bizonyítványába? Mind a 6-8 tárgy?

A tanuló érettségi bizonyítványba annyi tárgy minősítése kerül, amennyiből érettségi vizsgára jelentkezett, és sikeres (legalább elégséges) vizsgát tett.

15. Az érettségi szabályzat szerint az írásbeli dolgozatokat az igazgató adja át javításra a szaktanárnak középszintű érettségi esetén. Sérti-e a törvényt az az eljárás, amely a terembeosztás és vizsgacsoport képzés adatai alapján az osztályt tanító tanárnak juttatja az általa tanított tanulók dolgozatait javításra?

A vizsgaszabályzatban az "osztályt tanító tanár" fogalom nem létezik. Az igazgató feladata, hogy kijelölje, és időben megbízza azt a "szaktanár"-t, aki az írásbeli dolgozatokat javítani fogja. A dolgozatokat neki kell átadni. Az, hogy a "szaktanár" tanította-e az adott vizsgázót vagy nem, lényegtelen.

16. Az új rendszerű érettségivel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőt: ha gyermekemnek biológiából és kémiából kell felvételiznie, akkor tulajdonképpen a kötelező 5 érettségi tárgy helyett neki 6 lesz?

Igen. A továbbtanulás választott iránya miatt neki 6 tárgyból kell érettségiznie.

17. Mi történik akkor, ha az érettségiző írásbeli vizsgája nem sikerül, de sikeresen szóbelizik. Mikor és hogyan javíthat?

A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga minősítését. Ha viszont a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll (pl: írásbeli és szóbeli), a vizsgázónak minden vizsgarészből – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12 százalékot kell teljesítenie, hogy az érettségi vizsgán szerzett osztályzata legalább elégséges legyen. (Ha csak egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.) Tehát a vizsgázó nem kap osztályzatot sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgán, viszont a legalább elégséges érdemjegy megszerzéséhez vizsgarészenként a 12 százalékot el kell érnie. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem érte el a 12 százalékot, nem mehet szóbeli vizsgára, az adott vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kap, és a következő vizsgaidőszakban a teljes vizsga megismétlésével tehet javító vizsgát.

18. El kell-e juttatni előzetesen az érettségi bizottság elnökének a szóbeli tételeket?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a középszintű érettségi vizsga során a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervben található témakörök alapján a kérdező tanár összeállítja a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése szerint a középiskola igazgatója megküldi a tételsorokat a vizsgabizottság elnökének, aki aláírásával jóváhagyja, megőrzi és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.

19. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy az írásbeli érettségin milyen segédeszközöket lehet használni (atlasz, szöveggyűjtemény, példatár, függvénytábla stb.)?

Az érettségi vizsga során vizsgatárgyanként használható segédeszközök megnevezése az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabály, közlemények).

20. Az idegen nyelvek esetében a 10 százalékos szabályt emelt és középszinten is ugyanúgy kell alkalmazni? Ez minden idegen nyelvre ugyanúgy vonatkozik?

A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga két vizsgarészből áll (írásbeli és szóbeli), és a két vizsgarész mindegyikéből külön kell a vizsgázónak – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – legalább 12-12 százalékot elérnie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga viszont öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és ebben az esetben mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot a legalább elégséges osztályzat megszerzéséhez.

Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

A fentiek egyaránt vonatkoznak valamennyi idegen nyelvre.

21. Kérem, adjanak felvilágosítást arról, hogy az érettségi vizsgán használható-e olyan függvénytáblázat, amelyben bekeretezés, bekarikázás van, de beleírás nincs.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az írásbeli érettségi vizsgán az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak.
Ha a vizsgázó a saját segédeszközeit használja, a vizsgát szervező intézménynek kell ellenőriznie, hogy a segédeszközök megfelelnek-e a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek. Pontos meghatározás arra nincs, hogy az egyes részeknél bekeretezett, bekarikázott függvénytáblázat használható, ezt az érettségi vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi. A viták elkerülése miatt azt javaslom, hogy olyan függvénytáblázatot vigyen magával az érettségi vizsgára, amelyik semmiféle utólagos bejegyzést, jelzést nem tartalmaz.

22. Szeretném megtudni, hogy a február 15-i, illetve a szeptember 5-i végleges jelentkezés után van-e lehetőség szintmódosításra (emelt szintről középszintre)?

Általános szabály, hogy az érettségi vizsgára leadott jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet módosítani.

23. Arról szeretnék érdeklődni, hogy gimnáziumban, illetve szakközépiskolában főiskolai végzettségű nyelvtanár taníthat-e nyelvet végzős osztályban, illetve érettségiztethet-e?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint vizsgáztató tanár az lehet, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. melléklete iskolafokonként, iskolatípusonként, és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket. Más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.

Idegen nyelvek esetében viszont a nemzeti köznevelésről szóló törvény 98. § (5) bekezdése alapján idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Tehát idegen nyelvek esetében nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat a kilencedik évfolyamtól kezdődően, és szaktanár és kérdező tanár is lehet az érettségi vizsgán.

24. Diákjaim szeretnének előrehozott vizsgát tenni fizikából. Ha ez a vizsga középszintű és nincsen a diák az eredménnyel megelégedve, akkor a tanuló megismételheti ezt a vizsgát középszinten? Ha emelt szinten vizsgázik az előrehozott érettségin, akkor van-e lehetősége emelt szinten újra vizsgáznia?

Első két kérdésére ugyanaz a válasz. A tanulói jogviszony alatt ismétlő vizsgára nincs mód, tehát akár közép-, akár emelt szinten tesz előrehozott vizsgát a tanuló, azonos szinten nem ismételheti meg a vizsgát érettségi bizonyítványa megszerzése előtt.

Sikeres (legalább elégséges) előrehozott középszintű vizsga esetén viszont jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben valóban a tanuló dönt, hogy két eredménye közül melyik kerüljön a bizonyítványba. Másik eredményéről tanúsítványt kap.

2014. január 1-jétől a sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.

25. A javító vizsgák apropóján merült fel bennem, hogy mi lesz a javítóvizsga menete. Ha olyan tantárgyból kell javító vizsgát tennie a tanulónak, amiből írásbeli és szóbeli vizsgarész is van, és a rendes vizsga írásbelijén elérte a 25%-ot, de a szóbelije olyan gyengén sikerült, hogy összességében elégtelen lett az eredménye, kell-e az írásbelit is javítóvizsgán újra írnia, vagy csak a szóbeli részt kell javítania?

Ha a vizsgázó elégtelen osztályzatot kapott egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján, a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet. Javító érettségi vizsga esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

26. Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a tanulónak?

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám – a 2012. szeptember 1-től hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján – 12 százalékát, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia a vizsgázóval. Ha póttétel húzására kerül sor, a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontszámra fel kell kerekíteni, és a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Ez a matematika szóbeli vizsga esetében is fennáll (középszinten is).

27. Ha valaki ismétlő érettségi vizsgát tesz, bármilyen okból, a középiskolai tanulmányai befejezése után egy vagy két évvel, és ez az ismétlő érettségi vizsgája gyengébb, mint az eredeti, esetleg elégtelen, mi történik ekkor?

Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. Az ismétlő érettségi vizsgán elért eredmény alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. Az ismétlő érettségi vizsga eredményéről a vizsgázó tanúsítványt kap. Az ily módon rendelkezésére álló két vizsgaeredményt tetszése szerint használhatja fel.

28. Kell-e térítési díjat, vagy tandíjat fizetni a tanulmányok utáni ismétlő, kiegészítő, ill. szintemelő vizsgákért? Ha igen, akkor mekkora összeget?

A vizsgadíj kötelezettségre vonatkozó szabályok a 2012. október-novemberi vizsgidőszaktól megváltoztak.

Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsga ingyenes.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A  vizsgadíjak összege az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak) található.

29. Tehető-e a tanulmányok alatti sikertelen középszintű vizsga után szintemelő vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt?

Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten, egy vizsgát lehet letenni. Ha a tanuló elégtelen osztályzatot szerez az előrehozott érettségi vizsgán, a tanulói jogviszonya alatt a következő vizsgaidőszakban (akár közép-, akár emelt szinten is) javító vizsgát tehet (kötelező tárgy esetében az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez tennie kell) az adott vizsgatárgyból. Az érettségi bizonyítványba a javító érettségi vizsga eredménye fog bekerülni.

Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt azonos szinten - a jobb teljesítmény reményében - nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig egy alkalommal tehető szintemelő vizsga.

Felhívom a figyelmét arra, hogy 2014. január 1-jétől a sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára a tanuló csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhet.

30. Szeretném megkérdezni, hogy gyermekem hol tehet érettségi vizsgát testnevelésből. Idén érettségizik és az iskola a profilja miatt nem alkalmas testnevelés érettségi lebonyolítására. Felvételihez pedig szüksége lenne az érettségi jegyre testnevelésből, mert olyan szakra szeretne felvételizni ahol ez követelmény. Hogyan tud gyermekem érettségit tenni ebből a tantárgyból? Köteles-e az iskola biztosítani a lehetőséget, hogy ebből a tárgyból is érettségizhessen?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni az érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. Tehát abban az esetben, ha gyermeke középiskolájában oktatják a testnevelés tantárgyat, a középiskola köteles megszervezni (akár 1 vizsgázó számára is) testnevelés vizsgatárgyból a középszintű érettségi vizsgát.

31. Érdekelne, hogy a szintemelő mennyiben különbözik az emelt szintű vizsgától?

Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Tehát vizsgázóra ugyanazok a követelmények vonatkoznak a szintemelő érettségi vizsgán, mintha elsőre emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezett volna.

32. Ha egy tantárgyból a szintemelő vizsga nem sikerül túl jól a nyári időszakban, akkor az ősziben újra próbálhatom?

Ha már rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, akkor igen, ismétlő vizsgaként.

33. Egy vizsgaidőszakban egy tárgyból mennyi vizsgát tehetek? Azaz ha bukás, akkor rögtön javíthatom? És melyik fajta vizsgával?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján egy vizsgaidőszakban egy adott vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Javító érettségi vizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

34. Hol találhatóak meg a vizsgaidőpontok? Akár hónapra behatárolva!

Az egyes vizsgaidőszakok vizsgaidőpontjait minden esetben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Az aktuális rendelet letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Aktuális vizsgaidőszak).

35. Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy az érettségi tantárgyak száma mennyi lehet maximum? Megvan az alap négy (magyar, matek, angol, töri) és egy választott (részemről fizika), de szeretnék még rajzból is érettségizni a felvételim miatt. 7 tantárgyból (magyar, matek, fizika, töri, angol, rajz és számítástechnika) lehet érettségizni?

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell kötelezően vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak), több szabadon választott tárgy esetén az összes sikeres (legalább elégséges) vizsga eredménye bekerül az érettségi bizonyítványába. A szabadon választott vizsgatárgyak száma nincs meghatározva, ám a vizsgaidőpontok a választás lehetőségét korlátozzák.

36. Azt szeretném megkérdezni, hogy levelező tagozaton mikortól kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga?

A felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

37. Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mi a feltétele annak, hogy érettségizzem olyan tantárgyból, amit az iskolám nem tanít.

Ha Ön jelenleg tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor tehet, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

Ha olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyik nem szerepel a "saját" középiskolájának a helyi tantervében (ezért nem is tudja tanulni a "saját" középiskolájában), keresnie kell egy másik középiskolát, ahol ezt a vizsgatárgyat tanítják, és velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt. Mivel a tanulói jogviszony alatt tett érettségi vizsgának az a feltétele, hogy a tanulónak az adott vizsgatárgyból meg kell szereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot, ezt a vendégtanulói jogviszony keretében ebben a középiskolában kell teljesítenie.

A vendégtanulói jogviszony esetében a vizsgázónak a saját középiskolájában kell érettségi vizsgára jelentkeznie, még abból a vizsgatárgyból is, amelyiket vendégtanulóként egy másik középiskolában tanul. Jelentkezését azonban egyeztetnie kell a másik középiskolával is, mert csak ott, vendégtanulóként vizsgázhat.

38. A középszintű szóbeli érettségi miért ilyen későn kezdődik?

Ez a vizsgaszervezés alapelveiből következik, ugyanis a középszintű vizsgák kezdetekor a vizsgabizottság rendelkezésére kell, hogy álljon az összes emelt szintű vizsga eredménye. Az emelt szintű szóbeli vizsgák befejezése és a középszintű szóbeli vizsgák kezdete közötti néhány nap arra szolgál, hogy a vizsgaeredmények megfelelő rendszerezése után azokat az Oktatási Hivatal el tudja juttatni az iskolai vizsgabizottságokhoz.

39. Kinek kell gondoskodni az írásbeli vizsgán a segédeszközökről?

Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia.

40. Az emelt szintű szóbeli vizsga nyilvános-e, jelen lehetnek-e a szülők?

Az emelt és a középszintű szóbeli vizsga is nyilvános. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve kizárhatja.

41. A dyslexia problémákkal küszködő diákoknak milyen formai előírások (határozatok, engedélyek) mellett, milyen lehetőségeket kell biztosítani az érettségi folyamán?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56. § (1) bekezdése alapján a tanulót a "saját" középiskolájának igazgatója mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól.

A dyslexiás tanulók általában az írásbeli vizsgák során élnek ezzel a lehetőséggel. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdése határozza meg, hogy az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgát szervező intézmény igazgatója milyen "mentességeket" engedélyezhet. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó:

• az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tehessen (ez azt jelenti, hogy a vizsgázó az írásbeli vizsgát a szóbeli vizsgával "váltja ki", vagyis az érettségi vizsga során két szóbeli vizsgát tesz),

• egy adott vizsgatárgyból mentesüljön egy vagy több rész értékelése alól (például idegen nyelv esetében az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és az íráskészség vizsgarészek értékelése alól mentesíti),

• az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket (számítógép, írógép) használja,

• az írásbeli vizsgára meghatározott időnél legfeljebb 60 perccel hosszabb ideig dolgozzon a feladatokon.

A mentességet minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján (az emelt szintű érettségi esetében is) a vizsgát szervező intézmény igazgatója engedélyezheti. A kérelmet az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell leadni.

42. Ha a vizsgázó egyértelműen javít a tesztben, elfogadható-e a javított megoldás?

Természetesen igen.

43. Mikor lehet előrehozott érettségit tenni? Az előrehozott érettségi annyit tesz, hogy 1 vagy több évvel hamarabb leérettségizem?

Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyakra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsgát közép- és emelt szinten is tehet a tanuló.

Érettségi vizsgát egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony keretében csak akkor lehet tenni, ha az adott vizsgatárgyból a középiskola tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének is az a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell a saját középiskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra - a teljes tanulmányi időre vonatkozóan - megfogalmazott követelményeit, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatokat az érettségi vizsgák kezdetéig kell megszereznie a tanulónak. Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára, a tanuló a vizsgáról törzslapkivonatot kap. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.

Fontos, hogy 2014. január 1-jétől előrehozott érettségi vizsgára a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet csak jelentkezni.

44. Mi történik, ha nem jelenek meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén?

Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsga szóbeli vizsgarészén, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból (attól függően, hogy felróható, vagy fel nem róható okból nem jelent meg a szóbeli érettségi vizsgán) javító vagy pótló érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.

Ha egy nem kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján nem jelenik meg (vagy elégtelen eredménnyel teljesíti), ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító vagy pótló érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a tanulói jogviszonya alatt egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.

A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során is letehet - elért eredménye fog bekerülni.

Felhívom a figyelmét arra, hogy 2014. január 1-jétől a sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

45. Mi történik, ha megbukom az előrehozott érettségi vizsgán?

Ha Ön az adott vizsgatárgyból teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit, de elégtelen eredményt ér el az előrehozott érettségi vizsgán, a vizsgabizottság ebből a vizsgatárgyból javító érettségi vizsgára utasítja. Erről a vizsgabizottság hoz határozatot.

Ha egy nem kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító érettségi vizsgát tehet. Fontos, hogy tehet, vagyis ez nem kötelező, a vizsgázó a tanulói jogviszonya alatt egy másik vizsgatárgyból is tehet kötelezően választott (ötödik) vizsgatárgyként érettségi vizsgát.

Ha egy kötelező vizsgatárgy előrehozott érettségi vizsgáján ér el elégtelen eredményt, ebből a vizsgatárgyból a tanulói jogviszonya alatt javító érettségi vizsgát kell tennie.

A vizsgázó érettségi bizonyítványába a javító vagy pótló érettségi vizsgán - amelyet a rendes érettségi vizsga során is letehet - elért eredménye fog bekerülni. A javító érettségi vizsga során minden vizsgarészt meg kell ismételni.

Fontos, hogy 2014. január 1-jétől a sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében a javító vagy pótló érettségi vizsgára csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

46. Úgy értesültem, hogy 2014-től nem minden vizsgatárgyból lehet majd előrehozott érettségi vizsgát tenni. Igaz ez?

Így igaz, a 2014. év május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően előrehozott érettségi vizsgát már csak a május-júniusi vizsgaidőszakban és csak a jogszabályban meghatározott vizsgatárgyakból (idegen nyelvekből és informatikából) lehet majd tenni.

47. Valós az az információm, hogy az október-novemberi vizsgaidőszakban már nem lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni?

Igen, de csak 2014-től lép életbe ez a rendelkezés, addig az időpontig az október-novemberi vizsgaidőszakokban is lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.

• 1. Az érettségi és a felvételi kapcsolata
• 2. Érettségi szervezése, vizsgafajták
• 3. Jelentkezés
• 4. Tantárgyakra, vizsgatárgyakra vonatkozó kérdések
• 5. Mentességek
• 6. Idegen nyelvi érettségi vizsga a felnőttoktatásban
• 7. Elveszett érettségi dokumentumok pótlása

« előző oldal

következő oldal »